Alumínium/konzerv: 6.6 láda (28,9 l)
Fehér üveg: 34.5 kg
Komposzt: 329.256 kg
Kupak: 0.27 kg
Olaj: 13.0 Liter
Papír: 8 kg
Papír: 286.4 kg
PET/Műanyag: 8.08 kg
Színes üveg: 19.5 kg

Hírarchívum


» Vissza az előző oldalra


» Elindult a szelektív hulladékgyűjtés az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban
2014-04-04 - Hír
ADMIN user

2014. március 3-án hivatalosan is elindult az intézményi szelektív hulladékgyűjtés az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban. A motivációt az Artemisszió Alapítvány által indított iskolák közötti nemzetközi együttműködés jelentette, melynek keretében a budapesti gimnázium és egy sierra leonei iskola a hulladékgazdálkodás terén tett önkéntes vállalásokat. Az Apáczai a szelektív hulladékgyűjtést az ELTE EKSZ módszertana alapján és szakmai támogatása mellett indította el.

A szelektív hulladékgyűjtés lebonyolításáról, a diákok bevonásáról kérdeztük a program felelőseit, Tóth László és Salga Imre tanár urakat.

 

Hogyan épül fel a szelektív hulladékgyűjtés rendszere?

T.L.: Az Apáczaiban működő környezetvédelem szakkör igen nagy népszerűségnek örvend, az Artemisszió Alapítvány megkeresése pedig újabb lendületet adott annak, hogy a régóta tervezett szeletív hulladékgyűjtést a diákok bevonásával végre megvalósíthassuk. Egyelőre két frakció, a papír és a PET palack gyűjtését kezdtük el minden osztályteremben, a tanáriban és a büfénél. A szakkörbe járó diákok összeszerelték a kartonkukákat, kihelyezték őket az osztálytermekben és a legyűjtést is ők fogják végezni.

 

Mi az oka annak, hogy a rendszer csak most indult el?

T.L.: A legfőbb akadály eddig az volt, hogy nem fért be a hulladékot elszállító autó a kapun. Emiatt csak magánúton gyűjtöttünk egy-két helyen (például a tanáriban és a büfénél), de szervezett és főként osztálytermi szintű gyűjtés nem volt.

 

Terveznek külön oktatást a szelektív gyűjtők helyes használatáról?

T.L.: Igen, minden osztályban lesz képzés. Van már egy bejáratott rendszerünk az információ átadására: azok a gyerekek, akik részt vesznek a szakkörön, az osztályfőnöki órákon megosztják a többiekkel is a tudnivalókat. Az aktuális nevelési értekezleten pedig mi fogjuk bemutatni a rendszer működését a kollégáknak.

A kukarongálás egyébként szankcionálva lesz.

 

 

Hogyan indult az ELTE EKSZ-szel az együttműködés?

T.L.: Az Artemisszió Alapítvány programjába bekerülve egyértelmű volt, hogy a vállalásunkat, azaz hogy bevezetjük az intézményi szelektív hulladékgyűjtést az iskolában, megvalósítjuk. Csak az volt a kérdés, hogy kin keresztül.

Korábban a BTK-n láttam a kihelyezett kukákat és már akkor is nagyon tetszettek, de nem tudtam, hogy ki, milyen szervezet áll a szelektív gyűjtés mögött. Aztán a tavalyi félévben volt az Apáczaiban egy tanárjelölt (Polgár Tibor, az Eötvös József Collegium hallgatója, az ELTE EKSZ munkacsoport-vezetője), aki miután panaszkodtam neki arról, hogy nem fér be a kapun a kukásautó, azt javasolta, hogy vegyem fel a kapcsolatot Mudra Viktóriával, az ELTE EKSZ vezetőjével. Ekkor derült ki számomra, hogy a BTK-n látott szelektív kukák az ő munkájuk eredménye. Természetesen ELTE-intézményként nem volt nehéz “utat találni” az ELTE EKSZ-hez, bár az első kapcsolatfelvételtől számítva így is 4 hónapba telt, mire felállt a rendszer.

 

A környezetvédelmi szakkörön most 18-20 diák vett részt. Ez állandó létszám? Hogyan lehet motiválni a fiatalokat az önkéntességre?

T.L.: A kötelezően teljesítendő 50 óra önkéntesség mindenképpen motivációt jelent a diákok számára. A szakkörre akarunk építeni, de ez egyébként is egy nagyon jó lehetőség arra, hogy helyben tudják teljesíteni az 50 órát. A gyerekek egyébként nagyon le vannak terhelve, ezért az, hogy ezen a szakkörön ennyien vannak és ilyen lelkesek, csodaszámba megy. Különösen úgy, hogy tantárgyi szakkörök szűnnek meg év közben az érdeklődés hiánya miatt. De minden bizonnyal a sierra leonei együttműködésnek is köszönhető a fokozott érdeklődés a szakkör iránt.

 

S.I.: A gyerekek többsége már most sem a közösségi szolgálat miatt vesz részt a szelektív gyűjtés kiépítésében, hiszen sokan már teljesítették azt máshol. Akit csak az motivál, hogy valahol eltöltse a kötelező órákat, az úgyis hamar kihullik.

 

A környezeti nevelés mennyire jelenik meg a mindennapi pedagógiai gyakorlatban?

S.I.: Minden osztályfőnöknek a maga felelőssége, hogy mennyire ássa bele magát a témába. Van például egy földrajztanár kolléga, aki gyakran viszi a gyerekeket kirándulni, közben megtisztítanak egy-egy szennyezett területet.

Az előző évekhez hasonlóan 2014-ben is lesznek tematikus napok, idén a víz kerül a fókuszba, a sierra leonei programmal összhangban.